A szerencsejáték-probléma ritkán egyetlen rossz estével kezdődik. Sokkal jellemzőbb a lassú elmozdulás, amelynek minden egyes lépése önmagában megmagyarázhatónak tűnik. Éppen ezért a korai felismerés nem a súlyos tünetekről szól, hanem azokról az apró változásokról, amelyek még bőven a diagnosztikus küszöb alatt vannak. Ezen a ponton a legegyszerűbb beavatkozni, és ilyenkor a leghatékonyabbak a korlátozó eszközök is, mert még nem kell semmit visszacsinálni, csak megelőzni.
A diagnózis és a korai szakasz nem ugyanaz
A szerencsejáték-használat zavara 2013 óta hivatalos addiktológiai diagnózis, az első viselkedési függőség, amely bekerült ebbe a csoportba. A kézikönyv kilenc kritériumot sorol fel, és a diagnózishoz ezekből legalább négynek kell teljesülnie egy tizenkét hónapos időszakban.
Ez a küszöb viszont nem határvonal a rendben lévő és a nem rendben lévő játék között. Aki két kritériumnak felel meg, annak sincs feltétlenül minden a helyén, egyszerűen csak korábbi szakaszban jár. A korai jelek pontosan ebben a sávban jelennek meg, ahol még senki nem beszélne betegségről. A kritériumok között olyanok szerepelnek, mint a kontrollvesztés, a kihagyáskor jelentkező nyugtalanság, a mások előtti titkolózás és a kapcsolatok vagy a munka veszélyeztetése.
Amit érdemes észrevenni
A figyelmeztető jelek négy irányból érkeznek, és általában nem egyszerre. Ezek közül már egyetlen tartós minta is indokolja, hogy valaki megálljon egy pillanatra:
- Gondolati jel: a játék akkor is a fejben marad, amikor másra kellene figyelni, a következő alkalom tervezése rendszeressé válik
- Pénzügyi jel: a veszteség visszanyerésének hajszolása, illetve a tét emelése azért, hogy ugyanazt az izgalmat adja
- Kapcsolati jel: a játékkal töltött idő vagy az összeg eltitkolása a közeli emberek elől
- Érzelmi jel: feszültség vagy ingerlékenység, amikor a játék elmarad, illetve bűntudat utána
Fontos, hogy ezek a jelek önmagukban nem diagnózisok. Egy rossz hét után mindenki gondol többet a történtekre, és a bosszúság sem betegség. A különbséget a tartósság és az ismétlődés adja: ha ugyanaz a minta hetek óta jelen van, és a saját korábbi szabályok rendre felülíródnak, az már más kategória. A leggyorsabb önellenőrzés ezért az, ha valaki összeveti, mennyi időt és pénzt szánt a játékra, és mennyi lett belőle valójában.
A leggyakoribb önámítás a veszteség hajszolása, mert racionálisnak tűnik. Valójában ez a pont, ahol a döntést már nem a keret határozza meg, hanem az addigi eredmény, és innentől a saját szabály helyett a helyzet dönt.
Önkorlátozó eszközök a szolgáltatói oldalon
A korlátozás akkor működik, ha nem a nehéz pillanatban kell kitalálni, hanem már készen áll. Az online felületek éppen ezért kínálnak előre beállítható eszközöket: befizetési, veszteség- és tétkorlátot, játékidőkorlátot, emlékeztetőt az eltelt időről, rövidebb szünetet, valamint hosszabb távú önkizárást.
Nem mindegy, melyik eszköz mire való. A befizetési korlát a bevitt összeget fogja meg, a veszteségkorlát azt, amennyi ténylegesen elveszhet, az időkorlát pedig a leggyakrabban alábecsült tényezőt, a játékkal töltött órákat. Az emlékeztető nem korlátoz, csak megszakítja a folyamatot egy pillanatra, ami hosszabb szakaszoknál önmagában is sokat számít.
Ezek jellemzően a fiók beállításai között találhatók, és bekapcsolás után nem lehet őket azonnal visszavonni. A gyakorlat viszont szolgáltatónként eltér. Az NVkaszinó felelős játék oldala például a kontroll megtartásához ad szempontokat, az önkizárást pedig az ügyfélszolgálaton keresztül lehet kérni. A korlát szigorítása azonnal él, az enyhítése viszont csak egy várakozási idő letelte után, amikor a pillanatnyi késztetés már elmúlt. Ez a látszólag apró aszimmetria teszi az eszközt használhatóvá.
Amit a szolgáltatói eszközök nem fednek le
A fiókszintű korlát csak egy platformra vonatkozik, ezért önmagában könnyen megkerülhető. Érdemes tehát több rétegben gondolkodni.
A bankok egy része lehetővé teszi a szerencsejáték-kategóriájú tranzakciók tiltását a kártyán, ez pedig minden szolgáltatóra egyszerre hat, nem csak arra az egyre, ahol a korlát beállt. Léteznek külön szoftverek is, amelyek eszközszinten zárják ki a szerencsejátékos oldalakat, és telefonon, számítógépen is működnek. A harmadik réteg a leginkább emberi: valaki más bevonása, aki tud a döntésről, mert a titkolózás megszűnése önmagában is csökkenti a visszacsúszás esélyét.
Érdemes a pénzügyi oldalt is elkülöníteni. Ha a játékra szánt keret külön számlán vagy külön kártyán van, a határ nem elhatározás kérdése marad, hanem technikai adottság. Ez ugyanaz az elv, mint a szolgáltatói korlátoknál: a határ tiszta fejjel kerül a helyére, a hatása viszont pontosan a nehéz percekben érvényesül, amikor a józan mérlegelés a legnehezebb.
Hova lehet fordulni
Ha a fenti jelek közül több is ismerős, a következő lépés nem az önvád, hanem egy beszélgetés. Magyarországon ingyenes, névtelen segítség több helyen elérhető.
Az ELTE Pszichológiai Intézetének szerencsejátékos segélyszolgálata e-mailben és online is fogadja a megkereséseket, szakemberek válaszolnak, és a megkeresés nem jár semmilyen kötelezettséggel. Az Ökumenikus Segélyszervezet Játék határokkal programja telefonos elérhetőség mellett személyes és csoportos konzultációt is kínál. A maradjonjatek.hu oldalon önkitöltős kérdőív és az ellátóhelyek listája található, a hozzátartozók számára pedig külön tájékoztató készült.
A szakmai tapasztalat szerint a korai szakaszban tett lépések a leghatékonyabbak, és a segítségkérés ritkán jelent azonnali nagy döntést. Sokszor egyetlen beállítás vagy egyetlen őszinte mondat az, ami elindítja a folyamatot. Hozzátartozóként pedig a legtöbbet a nyugodt, vádaskodás nélküli megszólítás segít, mert a szégyen a leggyakoribb akadálya annak, hogy valaki segítséget kérjen. Játékban csak 18 éven felüliek vehetnek részt, és a túlzásba vitt játék ártalmas lehet.